KÜZDŐSPORT

ÁLTALÁNOS ISMERTETŐ

Története 

A kick-box az 1970-es évek közepe táján alakult ki, elsősorban az Egyesült Államokban és valamivel később Nyugat-Európában. Megalapítói az amerikai Mike Anderson és a német Georg Brückner volt. A kick-box első elnevezése sportkarate, majd all-style sportkarate volt, később egységesen a kick-box elnevezés használata vált elfogadottá.

Az alapítók egyik fő célja az volt, hogy az ütéseket és rúgásokat használó távol-keleti eredetű harcművészetek – a (japán eredetű) karate, a (koreai eredetű) taekwondo és a (kínai eredetű) kungfu, valamint a thaiföldi eredetű muay thai – mozgásanyagát továbbfejlesztve, azokat ötvözve a boksz technikákkal, egy önálló, deklaráltan verseny-centrikus küzdősportot hozzanak létre. A kick-box nem tagadja a tradicionális gyökereit, de önmagát nem harcművészetként, hanem egy modern küzdösportként határozza meg.

Az alapítók Bruce Lee közeli barátai (Chuck Norris, Bill Wallace,Bob Wall, Benny Urquidez, Jeff Smith, Dan Inosanto, Dan Macaruso, Dominique Valera, Danuel Rennesson), akik Bruce Lee halála után a Jeet Kune Do-ból kivették a sérülésveszélyes vagy végzetes elemeket és sporttá „szelídítették” a Jeet Kune Do-t.

Szabályrendszerek 

Ma a kick-boxot különböző alosztályokra szokták osztani: full-contact (FC), light-contact (LC), semi-contact (SC, az amerikai sportkaratéban pointfightnak nevezik). A kick-box ágazataihoz különböző egyesületek is tartoznak. A legnagyobb a World Kickboxing Association (WKA), és a World Association of Kickboxing Organizations (WAKO), aminek több mint 90 tagja van, csakúgy, mint az IASKA-nak (International Amateur Sport Karate Association).

A kick-box versenyeken a sportolók küzdelmi, formagyakorlat és aerokickboxing versenyszámokban versenyeznek, a nők és a férfiak külön.

A küzdelmi versenyszámokat öt szabályrendszerben rendezik. Ezek alapvetően abban különböznek egymástól, hogy az akciók (ütések és rúgások) végrehajtásánál a kontrollált félerejű (a semi-contact és light-contact szabályrendszerekben), vagy a teljes erejű (a full-kontakt, low-kick és thai-kickboxing szabályrendszerekben) végrehajtás engedélyezett. A semi és light-contact küzdelmeket egy 8x8 méteres tatamival borított küzdőtéren, míg a teljes erejűeket ökölvívó ringben vívják.

Érvényes találati felületek: fej elölről és oldalról (a semi-kontaktban a tarkó is), a test elölről a nyak és az öv között a test oldalvonaláig, a low-kick ill. a thai-kickboxing szabályrendszerekben a comb ill. az egész láb is. Engedélyezett a lábsöprés.

Az egyes szabályrendszerek legfontosabb jellemzői 

Semi-contact: félerejű, kontrollált akciók engedélyezettek, a bírók minden érvényes találatnál megállítják a küzdelmet, és megítélik a találatért járó pontokat (ezek, a technika nehézségétől függően 1, 2 vagy 3 pont értékűek lehetnek). A több pontot elérő versenyző nyeri a mérkőzést.

Light-contact: félerejű, kontrollált akciók engedélyezettek a non-stop jellegű, folyamatos küzdelem során. A három pontozó bíró a küzdelem során számolja az érvényes találatokat (a szemi-contactnál ismertetett pontértékeknek megfelelően) és a menetek végén az ún. tízes szisztéma alapján pontoznak (a jobb versenyző kap tíz pontot, a rosszabb arányosan kevesebbet). Az nyer, aki több menetben volt jobb (pont egyenlőség esetén is meg kell jelölni győztest).

Full-contact: teljeserejű akciók engedélyezettek a non-stop jellegű, folyamatos küzdelem során. A bírók a menetek végén a tízes szisztéma alapján pontoznak, az ellenfél leütése/kiütése szabályos.

Low-kick: teljeserejű akciók engedélyezettek a non-stop jellegű, folyamatos küzdelem során, a full-contact szabályrendszerben engedélyezett technikákon túl megengedett a combok rúgásokkal történő támadása is, a bírók a menetek végén a tízes szisztéma alapján pontoznak, az ellenfél leütése/kiütése szabályos.

Thai-kickboxing: a low-kick szabályrendszer szerinti küzdelem, ahol az egész láb támadása, valamint néhány speciális thai-box technika (pl. térdelés) használata is megengedett.

A sportolók a küzdelmi versenyeken kötelezően védőfelszerelést viselnek: védőkesztyű (a semi-contactban nyitott kezes, a többi szabályrendszerben zárt kezes), lábvédő, sípcsontvédő, fejvédő, fogvédő, herevédő(szuszpenzor). A thai-kickboxing versenyeken lábvédőt nem, helyette gumis bokavédőt viselnek a versenyzők. Hivatásos mérkőzéseken fejvédőt nem használnak a versenyzők.

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat